A Washington Egyetem Orvostudományi Intézetének (St. Louis) kutatóit
érdekelte a téma, hogy a kizárólag nyers növényi táplálékon élők
- akik egyáltalán nem fogyasztanak még tejet, tejterméket sem, csak zöldségfélét,
gyümölcsöt, dióféléket és csíráztatott magvakat nyersen, eredeti állapotuk megváltoztatása
nélkül -, mennyire hajlamosak a csontritkulásra.
Vizsgálódásuk végén arra a meglepő eredményre jutottak, hogy a nyerskosztos
növényevők egyáltalán nem törékeny csontúak, csontjaik - noha nem vastagok -
meglepően erősek.
18 nyerskoszton élő vegánt vizsgált a kutatócsoport. A kísérleti személyek
közül a legfiatalabb 33 éves, a legidősebb 85 éves volt, és átlagosan 3,6 éve
táplálkoztak ilyen szigorú módon.
Testtömegindexük 20,5 volt, az amerikai átlagnál valamivel kisebb,
ami nem csoda, hiszen a nyerskosztosok alacsony fehérje- és alacsony kalóriatartalmú
táplálékon élnek, mindamellett a testtömegindexük nem volt szélsőségesen alacsony,
a normális értéken belül, annak közepe táján helyezkedett el.
(A testtömegindexet (BMI azaz BodyMassIndex) a testmagasság és a testtömeg
arányából számítják, normál értéke 18,5 és 24 közé esik.)
A kutatók eddig úgy gondolták, hogy az alacsonyabb testtömegindexszel együtt
jár a csontritkulás - ugyanis megfigyelték, hogy
a túlsúlyos, illetve elhízott személyek nagyobb csonttömeggel (erősebb
csontozattal) rendelkeznek. Tehát úgy vélték, hogy az elhízás, a nagy testtömegindex védi meg az embert a csontritkulástól. Most újra kell gondolniuk az elméletet...
A nyerskosztosok D vitamin-ellátottsága, ami a csontok egészséges fejlődéséhez
elengedhetetlen, nem csak hogy megfelelőnek bizonyult, de meglepően
magas volt. Ez is ellenkezett a kutatók feltételezésével, akik azt várták,
hogy az állati fehérje-, illetve a tejfogyasztás mellőzése miatt D vitamin hiánynak
kell fellépnie.
Viszont alacsonynak találták a vegánokban a C-reaktív protein szintet
- ami egy gyulladáskeltő molekula, és a szívbetegség és a cukorbetegség kockázatával
mutat összefüggést.
Ugyancsak alacsonynak bizonyult egy másik kockázatot jelző faktornak
a szintje: az IGF-1 növekedési faktoré, amit a mellrák és a prosztatarák
kockázatával hoznak összefüggésbe.
A kutatócsoport vezetője, Fontana doktor a kutatási eredmények alapján
azért még nem csap fel a nyers növényi táplálkozás propagandistájának, hanem csak azt ajánlja, hogy bőségesen fogyasszunk a zöldségek-gyümölcsök-teljes
értékű magvak gazdag választékából.
Forrás: Reuters
Írásaink a tejfogyasztás kockázatáról: Csak
óvatosan a tejjel!
Egy kardiológus
professzor, aki óva int a hústól és a tejtől
Nem a
tej, hanem a zöldség- és gyümölcsfélék fogyasztása erősíti a csontot
Független: Lám, ha elég sokáig élünk, még azt is megérhetjük, hogy
a hivatalos tudomány revideálja azt a nézetét, miszerint naponta és feltétlenül
kell tejet, tejterméket fogyasztani ahhoz, hogy egészséges csontjai legyenek
az embernek.
Nagy úr a tejipar - és általában az élelmiszeripar: amíg patakként árad
az országban - és egész Európában az eladhatatlan mennyiségű tej, addig
a táplálkozástudománynak csak "fontolva szabad haladnia".
És nem szabad túl nagy publicitást kelteni az afféle fölfedezések
körül, hogy a tej fogyasztása összefüggésbe hozható a mellrák és a prosztatarák
kockázatának növekedésével.
Most mindenesetre kiderült, hogy a kifejezetten gyanakvó vizsgálódók kifogástalanul egészségesnek
találták azokat
az embereket, akik a hivatalos táplálkozástudománynak fittyet hányva, egysíkú növényi étrenden, az élelmiszeripart
életükből kizárva élnek, és akiknek mégis erős csontozatuk van a legcsekélyebb mennyiségű állati
fehérje és főtt étel nélkül is, és ellenállóak a legtöbb áldozatot szedő krónikus
betegségekkel szemben.
Gondoljuk el, mi lenne a társadalomból, ha az ilyen deviánsok sokan lennének...
Akik nem szorulnak rá orvosra, gyógyszerre, táplálkozástudományra, fogyókúrára,
élelmiszeriparra, vendéglátóiparra...