A Washington Egyetem Orvostudományi Intézetének (St. Louis) kutatóit érdekelte a téma, hogy a kizárólag nyers növényi táplálékon élők - akik egyáltalán nem fogyasztanak még tejet, tejterméket sem, csak zöldségfélét, gyümölcsöt, dióféléket és csíráztatott magvakat nyersen, eredeti állapotuk megváltoztatása nélkül -, mennyire hajlamosak a csontritkulásra.

Vizsgálódásuk végén arra a meglepő eredményre jutottak, hogy a nyerskosztos növényevők egyáltalán nem törékeny csontúak, csontjaik - noha nem vastagok - meglepően erősek.

18 nyerskoszton élő vegánt vizsgált a kutatócsoport. A kísérleti személyek közül a legfiatalabb 33 éves, a legidősebb 85 éves volt, és átlagosan 3,6 éve táplálkoztak ilyen szigorú módon.

Testtömegindexük 20,5 volt, az amerikai átlagnál valamivel kisebb, ami nem csoda, hiszen a nyerskosztosok alacsony fehérje- és alacsony kalóriatartalmú táplálékon élnek, mindamellett a testtömegindexük nem volt szélsőségesen alacsony, a normális értéken belül, annak közepe táján helyezkedett el.

(A testtömegindexet (BMI azaz BodyMassIndex) a testmagasság és a testtömeg arányából számítják, normál értéke 18,5 és 24 közé esik.)

A kutatók eddig úgy gondolták, hogy az alacsonyabb testtömegindexszel együtt jár a csontritkulás - ugyanis megfigyelték, hogy a túlsúlyos, illetve elhízott személyek nagyobb csonttömeggel (erősebb csontozattal) rendelkeznek. Tehát úgy vélték, hogy az elhízás, a nagy testtömegindex védi meg az embert a csontritkulástól. Most újra kell gondolniuk az elméletet...

A nyerskosztosok D vitamin-ellátottsága, ami a csontok egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen, nem csak hogy megfelelőnek bizonyult, de meglepően magas volt. Ez is ellenkezett a kutatók feltételezésével, akik azt várták, hogy az állati fehérje-, illetve a tejfogyasztás mellőzése miatt D vitamin hiánynak kell fellépnie.

Viszont alacsonynak találták a vegánokban a C-reaktív protein szintet - ami egy gyulladáskeltő molekula, és a szívbetegség és a cukorbetegség kockázatával mutat összefüggést.

Ugyancsak alacsonynak bizonyult egy másik kockázatot jelző faktornak a szintje: az IGF-1 növekedési faktoré, amit a mellrák és a prosztatarák kockázatával hoznak összefüggésbe.

A kutatócsoport vezetője, Fontana doktor a kutatási eredmények alapján azért még nem csap fel a nyers növényi táplálkozás propagandistájának, hanem csak azt ajánlja, hogy bőségesen fogyasszunk a zöldségek-gyümölcsök-teljes értékű magvak gazdag választékából.

Forrás: Reuters

Írásaink a tejfogyasztás kockázatáról: Csak óvatosan a tejjel!

Egy kardiológus professzor, aki óva int a hústól és a tejtől

Nem a tej, hanem a zöldség- és gyümölcsfélék fogyasztása erősíti a csontot

Független: Lám, ha elég sokáig élünk, még azt is megérhetjük, hogy a hivatalos tudomány revideálja azt a nézetét, miszerint naponta és feltétlenül kell tejet, tejterméket fogyasztani ahhoz, hogy egészséges csontjai legyenek az embernek.

Nagy úr a tejipar - és általában az élelmiszeripar: amíg patakként árad az országban - és egész Európában az eladhatatlan mennyiségű tej, addig a táplálkozástudománynak csak "fontolva szabad haladnia".

És nem szabad túl nagy publicitást kelteni az afféle fölfedezések körül, hogy a tej fogyasztása összefüggésbe hozható a mellrák és a prosztatarák kockázatának növekedésével.

Most mindenesetre kiderült, hogy a kifejezetten gyanakvó vizsgálódók kifogástalanul egészségesnek találták azokat az embereket, akik a hivatalos táplálkozástudománynak fittyet hányva, egysíkú növényi étrenden, az élelmiszeripart életükből kizárva élnek, és akiknek mégis erős csontozatuk van a legcsekélyebb mennyiségű állati fehérje és főtt étel nélkül is, és ellenállóak a legtöbb áldozatot szedő krónikus betegségekkel szemben.

Gondoljuk el, mi lenne a társadalomból, ha az ilyen deviánsok sokan lennének...

Akik nem szorulnak rá orvosra, gyógyszerre, táplálkozástudományra, fogyókúrára, élelmiszeriparra, vendéglátóiparra...