Első ízben fordult elő, hogy ezeket a mikroorganizmusokat sikerült azonosítani egy nemzetközi tudóscsoportnak, az Ecosensor projekt keretében.

Az afrikai porral utazó mikroorganizmus invázió a legerősebb tavasszal és nyáron - és az utóbbi években egyre erősödik a klímaváltozás hatására. A mikroorganizmusok száma megtízszereződött az utóbbi harminc év alatt, amióta a Száhel-övezetet érintő szárazság tart. Az aszály maga is a klímaváltozás terméke.

A Szahara pora az egész bolygón lerakódik, de az uralkodó szélirány miatt a Kanári-szigetek és a Karibi-szigetek a leginkább érintett helyek.

Levegőmintákat véve, az Econsensor kutatói megállapították a mikroorganizmusok fajtáit. (Egy liternyi levegőben vagy ötszázféle baktérium van jelen.) A legcélszerűbben a magashegységi tavaknál tudtak mintát venni, ahol a lokális emberi tevékenység nem okoz változásokat. Vettek mintát a Piréneusok, a Sierra Nevada, az Alpok, Patagónia, az Arktisz (Kanada) és az Antarktisz tavainál, majd elemezték a mintában levő mikroorganizmusok DNS-ét.

A porfelhők és a velük utazó mikroorganizmusok kétségkívül hatással vannak a helyi ökoszisztémákra, és ha az olyan érintetlen terület, mint a magashegységi tavaké, akkor a hatás nagy lehet. A felhőkkel tápanyagok jönnek, amelyek 'megtrágyázzák', megtermékenyítik a tavakat, és megváltoztatják a mikróbaközösségeiket.

Olykor ez a hatás kifejezetten ártalmas lehet: a Karib-tengeri korallok például pusztulnak a nagy mennyiségű por lerakódásától.

A másik nagy kérdés: biológiailag aktívak maradnak-e a mikroorganizmusok a hosszú és nagy magasságokban (2000 és 4000 méter) történő utazás után? Ebben a magasságban ugyanis kiszáradnak a mikroorganizmusok, káros sugárzásnak vannak kitéve, és nem mindegyik organizmus utazik az igen ellenálló spóra formában. Úgyhogy kell, hogy legyen valamilyen védő"felszerelésük", amely megóvja őket. Erre a mechanizmusra egyelőre csak feltételezéseik vannak a kutatóknak.

Forrás: EurekAlert