Angliában a rákbetegség vált a fiatal korosztályba tartozók halálának első számú 'természetes' (nem baleset) okává.

Míg a gyermek és a felnőtt rákbetegek túlélési esélyei javultak az elmúlt évtizedekben, a 13-24 éveseké nem.

Hogy miért?

Ez az, amire - megfelelő kutatások híján - nem tudnak választ adni. Keveset tudnak a tinédzserek daganatos megbetegedéseinek okairól, illetve rizikótényezőiről.

Egy nagy, 21 évet átfogó vizsgálat, amelyet a Manchesteri Egyetem kutatócsoportja végzett, azt mutatja, hogy 1979 és 2000 között a fiatalok körében a rákesetek száma évente átlagosan 1,2 %-kal növekedett.

13-14 éves korban a leggyakoribb rákbetegség a leukémia volt, a következő a limfoma és az agytumor. 15 éves kor fölött azonban már a limfoma lesz az első számú rákbetegség.

A kutató feltételezi, hogy azokban a fiatalokban fejlődik ki a daganat, akik genetikailag hajlamosak és emellett valamely kockázati tényezőnek vannak kitéve.

Bizonyos vírusokkal való korai találkozás, a passzív dohányzás, életmódi tényezők, amibe beleértendő a túlzásba vitt napozás is, mind belejátszhatnak a rák terjedésébe.

A melanoma például, ami a bőrráknak a legveszedelmesebb fajtája, csaknem megduplázódott a vizsgálat 21 éve alatt a 20-24 évesek körében.

Független: Ahhoz mindenesetre már eleget élt egy fiatal, hogy a környezeti ártalmak - amibe a szennyezett levegőtől a szennyezett (és vegyi anyagokkal iparilag 'följavított') élelemig - minden beletartozik, igénybe vegyék a szervezetét.

Szokás a tudósok részéről bagatellizálni ezt a tényt (Biacs Péter élelmiszerbiztonsági EU-felelős mondja: elenyésző az az évi 3 kilogrammnyi kémiai adalékanyag az élelmiszerben, amit a sok kilogrammnyi élelemmel együtt elfogyasztunk), azonban más tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az élelmiszer-adalékanyagok testidegen, életidegen anyagok, amelyek a méregtelenítő rendszerünket folyamatosan igénybe veszik, krónikusan túlterhelik, az immunrendszerünket kimerítik, együtt a környezetünkben szaporodó szennyező anyagokkal egyre nagyobb terhet rónak a szervezetünkre. Egyébként ez az 1979 óta eltelt időszak az élelmiszer műviesítésének dicső korszaka is egyúttal...

Ez a kutatási irány azonban egyelőre nem szalonképes...

A másik dolog, amit előszeretettel elfelejtenek megemlíteni, az, hogy valójában a rákkeltő anyagok koncentrációjára nem lehet felállítani egy biztonságos egészségügyi határértéket, mert a küszöb, ameddig még nem árt az anyag, az egyénileg eltérő...

Erre utalt a kutató azzal a kijelentésével, hogy " azokban a fiatalokban fejlődik ki a daganat, akik genetikailag hajlamosak, és akiknél a kockázati tényező jelen van..."

Reuters