A következőképpen írnék receptet a szívkoszorúér-betegség megelőzésére - mondja Ole Faergeman az Aarhusi Egyetem (Dánia) preventív kardiológia (szívbetegségek megelőzésével foglalkozó tudomány) tanszékének professzora:

hagyja abba a dohányzást,

ne egyen húst (főleg ne marhahúst) és

ne igyon tejet.

Faergeman professzor bőséges klinikai tapasztalatot szerzett arra nézve, hogyan vezet az állati zsiradék a vér koleszterinszintjének növekedéséhez, a plakkok - lerakódások - képződéséhez, azok hogyan idézik elő a szív koszorúereinek trombózisát.

De nagy lakosságcsoportokon elvégzett epidemiológiai vizsgálatok is ezt támasztják alá: az a népesség, amely szárazföldi emlősökből származó táplálékot fogyaszt - vagyis húst és tejet -, nagyobb arányban szenved szívbetegségben.

Az is figyelemre érdemes tény, hogy amennyiben gyümölcsre, zöldségekre, diófélékre, halra cserélik a húst és a tejterméket - hosszabb ideig élnek az emberek.

A növényi étrend nemcsak a koleszterinszint csökkentésével fejt ki védő hatást, de véd az artériák gyulladása ellen, hozzásegít az érfal jó funkcionálásához és a szívritmus-zavar előfordulását is csökkenti.

Mi juttatott idáig bennünket, hogy népbetegséggé váltak a szív- és érbetegségek?

Egyértelműen az a táplálék- és kalóriabőség, amelyet a modern mezőgazdaság az iparszerű állattenyésztéssel teremtett meg.

Mert nemcsak a biztos élelmiszerellátást adja nekünk az iparszerű mezőgazdaság, de ez idézte elő a táplálék változatosságának csökkenését, ami vitamin és ásványi anyag-hiányos táplálkozáshoz vezetett.

A mezőgazdaság a legkörnyezetrombolóbb valamennyi emberi tevékenység között - jelenti ki a professzor -, és ha receptet írnék a környezet javítására, akkor elsőnek az állatállományt csökkenteném. Mellékhatásként csökkennének a szívbetegségek...

Érdekes, hogy az orvostudomány a vegetáriánusoknak - a vegánoknak azaz a növényi étrenden élőknek pedig különösképpen - azt szokta felróni, hogy veszélyeztetik az egészségüket: a hús (és a tej) fogyasztás mellőzése miatt hiányos lesz a táplálkozásuk, nem tartalmazza a szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat.

A dán kardiológus professzor ennek épp az ellenkezőjét állítja: a hús- és tejtermék fogyasztás miatt szorulnak ki étrendünkből a bő vitamin- és ásványianyag-források, a sok zöldség- és gyümölcsféle, az olajos magvak.

Miért nem változik ez a helytelen megítélés az egészségpolitika és az orvostudomány részéről?

A professzor véleménye szerint ennek több oka is van:

előszöris: a gyógyászat-ipar a betegségek kezelésében érdekelt, azt fejleszti, nem a megelőzést,

másodszor: a tudományt korrumpálja a húsipar, a tejipar, a dohányipar és a gyógyszeripar,

harmadszor: az állattenyésztők erős érdekszövetsége kihasználja a hús- és a tejtermékek iránti vonzódásunkat,

negyedszer: a betegségek politikai, társadalmi, gazdasági, környezeti összefüggéseinek vizsgálatára nem juttatnak forrásokat.

Amíg a helyzet így marad, növekedni fog a kardiológusok és a szívsebészek iránti szükséglet.

Ideje, hogy a kormányok összehangolják a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó politikájukat az egészségpolitikával.

Faergeman professzor szerint ahhoz, hogy egészséges legyen a fejlett országok népessége, meg kell születnie a politikai akaratnak, amely a mezőgazdaság átalakításával védi a környezetet és előmozdítja az emberi egészséget.

Forrás: Nature, 2003. október 30.

Korábbi írásunk a tejfogyasztással kapcsolatos problémákról:Csak óvatosan a tejjel

a húsfogyasztás nélkülözhetőségéről, sőt előnytelenségéről:A WHO táplálkozási ajánlást készít: a húsfogyasztás sem egészségi, sem környezeti, sem fenntarthatósági szempontból nem előnyös