A következőképpen írnék receptet a szívkoszorúér-betegség megelőzésére - mondja
Ole Faergeman az Aarhusi Egyetem (Dánia) preventív kardiológia (szívbetegségek
megelőzésével foglalkozó tudomány) tanszékének professzora:
hagyja abba a dohányzást,
ne egyen húst (főleg ne marhahúst) és
ne igyon tejet.
Faergeman professzor bőséges klinikai tapasztalatot szerzett arra nézve,
hogyan vezet az állati zsiradék a vér koleszterinszintjének növekedéséhez, a
plakkok - lerakódások - képződéséhez, azok hogyan idézik elő a szív koszorúereinek
trombózisát.
De nagy lakosságcsoportokon elvégzett epidemiológiai vizsgálatok is
ezt támasztják alá: az a népesség, amely szárazföldi emlősökből származó
táplálékot fogyaszt - vagyis húst és tejet -, nagyobb arányban szenved szívbetegségben.
Az is figyelemre érdemes tény, hogy amennyiben gyümölcsre, zöldségekre, diófélékre,
halra cserélik a húst és a tejterméket - hosszabb ideig élnek az emberek.
A növényi étrend nemcsak a koleszterinszint csökkentésével fejt ki védő
hatást, de véd az artériák gyulladása ellen, hozzásegít az érfal jó funkcionálásához
és a szívritmus-zavar előfordulását is csökkenti.
Mi juttatott idáig bennünket, hogy népbetegséggé váltak a szív- és
érbetegségek?
Egyértelműen az a táplálék- és kalóriabőség, amelyet a modern mezőgazdaság
az iparszerű állattenyésztéssel teremtett meg.
Mert nemcsak a biztos élelmiszerellátást adja nekünk az iparszerű mezőgazdaság,
de ez idézte elő a táplálék változatosságának csökkenését, ami vitamin és
ásványi anyag-hiányos táplálkozáshoz vezetett.
A mezőgazdaság a legkörnyezetrombolóbb valamennyi emberi tevékenység között
- jelenti ki a professzor -, és ha receptet írnék a környezet javítására, akkor
elsőnek az állatállományt csökkenteném. Mellékhatásként csökkennének a szívbetegségek...
Érdekes, hogy az orvostudomány a vegetáriánusoknak - a vegánoknak azaz
a növényi étrenden élőknek pedig különösképpen - azt szokta felróni,
hogy veszélyeztetik az egészségüket: a hús (és a tej) fogyasztás mellőzése
miatt hiányos lesz a táplálkozásuk, nem tartalmazza a szükséges vitaminokat
és ásványi anyagokat.
A dán kardiológus professzor ennek épp az ellenkezőjét állítja: a hús-
és tejtermék fogyasztás miatt szorulnak ki étrendünkből a bő vitamin- és ásványianyag-források,
a sok zöldség- és gyümölcsféle, az olajos magvak.
Miért nem változik ez a helytelen megítélés az egészségpolitika és az orvostudomány
részéről?
A professzor véleménye szerint ennek több oka is van:
előszöris: a gyógyászat-ipar a betegségek kezelésében érdekelt, azt
fejleszti, nem a megelőzést,
másodszor: a tudományt korrumpálja a húsipar, a tejipar, a dohányipar és
a gyógyszeripar,
harmadszor: az állattenyésztők erős érdekszövetsége kihasználja a hús- és
a tejtermékek iránti vonzódásunkat,
negyedszer: a betegségek politikai, társadalmi, gazdasági, környezeti összefüggéseinek
vizsgálatára nem juttatnak forrásokat.
Amíg a helyzet így marad, növekedni fog a kardiológusok és a szívsebészek
iránti szükséglet.
Ideje, hogy a kormányok összehangolják a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó
politikájukat az egészségpolitikával.
Faergeman professzor szerint ahhoz, hogy egészséges legyen a fejlett országok
népessége, meg kell születnie a politikai akaratnak, amely a mezőgazdaság
átalakításával védi a környezetet és előmozdítja az emberi egészséget.
Forrás: Nature, 2003. október 30.
Korábbi írásunk a tejfogyasztással kapcsolatos problémákról:Csak óvatosan a tejjel
a húsfogyasztás nélkülözhetőségéről, sőt előnytelenségéről:A WHO táplálkozási ajánlást készít:
a húsfogyasztás sem egészségi, sem környezeti, sem fenntarthatósági szempontból
nem előnyös
|