Nap mint nap miriádnyi mikroorganizmus: baktériumok, gombák, vírusok utaznak
Afrikából, a Szaharából és a Száhel-övezetből az Ibériai-félsziget felé, szorosan
hozzátapadva a porszemekhez. És a számuk egyre nő, ahogy a klímaváltozás halad
előre.
Első ízben fordult elő, hogy ezeket a mikroorganizmusokat sikerült azonosítani
egy nemzetközi tudóscsoportnak, az Ecosensor projekt keretében.
Az afrikai porral utazó mikroorganizmus invázió a legerősebb tavasszal és
nyáron - és az utóbbi években egyre erősödik a klímaváltozás hatására. A mikroorganizmusok
száma megtízszereződött az utóbbi harminc év alatt, amióta a Száhel-övezetet
érintő szárazság tart. Az aszály maga is a klímaváltozás terméke.
A Szahara pora az egész bolygón lerakódik, de az uralkodó szélirány miatt a
Kanári-szigetek és a Karibi-szigetek a leginkább érintett helyek.
Levegőmintákat véve, az Econsensor kutatói megállapították a mikroorganizmusok
fajtáit. (Egy liternyi levegőben vagy ötszázféle baktérium van jelen.) A legcélszerűbben
a magashegységi tavaknál tudtak mintát venni, ahol a lokális emberi
tevékenység nem okoz változásokat. Vettek mintát a Piréneusok, a Sierra Nevada,
az Alpok, Patagónia, az Arktisz (Kanada) és az Antarktisz tavainál, majd elemezték
a mintában levő mikroorganizmusok DNS-ét.
A porfelhők és a velük utazó mikroorganizmusok kétségkívül hatással
vannak a helyi ökoszisztémákra, és ha az olyan érintetlen terület, mint
a magashegységi tavaké, akkor a hatás nagy lehet. A felhőkkel tápanyagok
jönnek, amelyek 'megtrágyázzák', megtermékenyítik a tavakat, és megváltoztatják
a mikróbaközösségeiket.
Olykor ez a hatás kifejezetten ártalmas lehet: a Karib-tengeri korallok
például pusztulnak a nagy mennyiségű por lerakódásától.
A másik nagy kérdés: biológiailag aktívak maradnak-e a mikroorganizmusok
a hosszú és nagy magasságokban (2000 és 4000 méter) történő utazás után?
Ebben a magasságban ugyanis kiszáradnak a mikroorganizmusok, káros sugárzásnak
vannak kitéve, és nem mindegyik organizmus utazik az igen ellenálló spóra formában. Úgyhogy kell,
hogy legyen valamilyen védő"felszerelésük", amely megóvja őket. Erre
a mechanizmusra egyelőre csak feltételezéseik vannak a kutatóknak.
Forrás: EurekAlert
|