Az USA energiaminisztere bejelentette, hogy az Energiaügyi Minisztérium kezdeményezésére a 'hideg tető' technológiát széles körben alkalmazza a minisztérium az épületein.



Mindenütt megvalósítják, ahol csak költség-hatékonynak bizonyul, akár új tetőt építenek, akár régit cserélnek le. A minisztérium levélben fordul más szövetségi hivatalokhoz is, hogy kövessék a példát.

"A hideg tető az egyik leggyorsabban és legalacsonyabb költséggel megvalósítható intézkedés, amellyel csökkenthetjük globális szén-kibocsátásunkat, és elkezdhetünk keményen dolgozni a klímaváltozás lassításán" - mondta a miniszter. "Azzal, hogy a saját épületeink hideg tetőinek előnyeit demonstráljuk, a szövetségi kormány élen jár a fenntarthatóbb építési gyakorlat terén, miközben csökkenti a szövetségi kormány szénlábnyomát, és pénzt takarít meg az adófizetőknek."

A Berkeley Laboratórium kutatói részletes globális felszíni modellt dolgoztak ki, amely tartalmazta a felszíni változókat: a földrajzi adottságokat, a párolgást, a sugárzást, a hőmérsékletet, a felhőborítást. Az északi félgömb nyarán, úgy találták, ha növeljük a tetők és az útborítás fény-visszaverését az 1 milliónál népesebb városokban, az 57 gigatonna (57 milliárd tonna) széndioxid-kibocsátás egyszeri ellentételezésére alkalmas. 31 gigatonna csökkentést hoznak a hideg tetők, 26 gigatonnát az útburkolat.

Ez a duplája a világ 2006-os, 28 gigatonnás széndioxid-kibocsátásának.

"Emisszió-ellentételezésünk késlelteti a felmelegedést, amely másként bekövetkezne, ha a jelenlegi CO2-kibocsátásunkat nem csökkentjük"- mondta Surabi Menon, a Berkeley Laboratórium munkatársa, az Environmental Research Letters folyóiratban megjelent írás vezető szerzője.

"Ha az összes erre alkalmas városi tetőt a trópusokon és a mérsékelt égövön fehérre színeznénk, az egy alkalommal durván 24 gigatonna széndioxid melegítő hatását ellentételezné. Ha feltételezzük, hogy egy tető élettartama 20 év, akkor az ellentételezés éves mértéke 1,2 gigatonna. Ezzel 300 millió gépkocsi kibocsátását ellentételezhetjük 20 éven át!"

A kutatók konzervatív számításokat alkalmaztak: az összes tető napsugár-visszaverési képességének (albedo) fokozódását 0,25-tel, az útburkolatét 0,15-tel számolva. (Fekete tetőnek az albedója 0, a tiszta fehérnek 1.) A városok területének 50 - 65 %-a tető és útburkolat. A sötét színű tetők és útburkolatok miatt alakul ki a városokban a hősziget-hatás. Ez azt jelenti, hogy a város lényegesen melegebb, mint a környező vidéki terület. Az így létrejövő plusz meleg tovább fokozza a globális felmelegedést. A világ népességének több, mint a fele ma már városokban él, 2040-re várhatóan már az emberiség 70 %-a városlakó lesz.

A Berkeley Laboratórium tanulmánya szerint a Föld globális felszíni hőmérséklete az albedo átlagos 0,003 növekedésével szerény mértékben, átlagosan 0,01 Celsius fokkal csökkent. Ez a relatíve kicsi hőmérséklet-csökkenés azt mutatja, hogy a 'hideg felületek' létrehozása csak részben oldhatja meg a globális klímaváltozás problémáját.
De a legszerényebb lehetőségeket sem szabad kihagyni.

"Egyszerűen szólva: a hideg tetők pénzt spórolhatnak meg a lakástulajdonosoknak a kisebb légkondicionálási költségekkel. Nem az a kérdés, alkalmazni kell-e a hideg tető technológiát, hanem az, miért nem tettük meg hamarabb."

Forrás: Berkeley Laboratórium