Sajtóközlemény

Kiadja a Magyar Természetvédők Szövetsége - Föld Barátai Magyarország és a Közép-Kelet Európai Bankfigyelő Hálózat

Budapest, 2010. július 19.

A Magyar Fejlesztési Bank az off-shore lovagok mellett? – ahová az állami kéz nem ér el

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) a kormány közép és hosszú távú gazdasági fejlesztésének egyik fő mozgatórugója. Ehhez a feladathoz elengedhetetlen a nyílt és átlátható működés és az off-shore központok támogatásokból történő teljes kizárása.
Ennek érdekében a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) egy javaslatcsomagot készített a Bank számára.

A Magyar Fejlesztési Bank az eddiginél több állami vállalat irányítását kapta feladatként a kormányváltás után. Ezzel kapcsolatban naponta olvashatunk arról, hogy ezeknél a cégeknél rajtaütésszerű ellenőrzések, majd azt követően teljes hírzárlat történik.

Eközben úgy látszik, a Bank vezetése a saját portáján nem kíván rendet tenni, hiszen továbbra is (lassan már Európában egyedülálló módon) off-shore központokban bejegyzett vállalatok is igényelhetnek kedvezményes állami hitelt, ahogy az a Bank honlapján olvasható.

Az ilyen off-shore cégek hatalmas anyagi károkat képesek okozni az adófizetés elkerülésével, amit előszeretettel neveznek adóoptimalizálásnak. Egyes off-shore központok még a jogerős bírósági döntések végrehajtását is képesek megakadályozni.

Meg kell jegyezni azt is, hogy bár a nemzetközi fejlesztési bankok sem állnak a helyzet magaslatán ebben a kérdésben, mégis jóval a magyar intézmény előtt járnak.

A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Közép-Kelet Európai Bankfigyelő Hálózat (Bankfigyelő) éppen ezért összeállított egy tanulmányt, amely azt taglalja, hogy miként működhetne átláthatóbban és európaiabban az MFB. Az elkészült javaslati csomagot a Bank új vezetésének is megküldték.

A tanulmány szerint első lépésben egy átláthatósági szabályzat megalkotása a legfontosabb feladat, melyből mindenki számára kiderül, a Bank pontos tevékenysége és a nyilvánosság biztosításának lépései.
A Bank honlapján a jelenlegi struktúra mellett a hitelezési és a tőkefinanszírozási tevékenységnek is meg kell jelennie, hasonlatosan ahhoz, ahogy az EU források esetében jelenleg is történik. A benyújtott hitelkérelmek bizonyos esetekben, a pozitív hitelbírálat után pedig minden esetben kerüljenek nyilvánosságra a közérdekű adatok.

„Fontos kihangsúlyozni, hogy a nyilvánosság ereje nagyban hozzásegítheti a Bankot ahhoz, hogy sikeresen tudjon harcolni a korrupció ellen. Az állam kedvezményes pénzügyi támogatásával megvalósuló beruházásoknak hozzáadott értéket kell hordozniuk többek között a szociális, vagy a környezeti területen.

Ezt erősítheti a nyilvános működés bevezetése, melyhez segítséget nyújthat a tanulmányunk és a benne foglalt javaslatok.

Így talán elkerülhető az is, hogy a Bank a jövőben is elveszítse azokat a pereket, melyeket a közérdekű adatok eltitkolása miatt indítottak ellene” – mondta Fazekas László, a Magyar Természetvédők Szövetsége programfelelőse.