Mennyit ér mindaz, amit a természet 'szolgáltat' nekünk: mekkora értéket képvisel az erdők vízszűrő képessége, a méhek beporzó teljesítménye, a vadon élő növények genetikai anyaga, amellyel hozzájárulnak az élelmiszernövények nemesítéséhez vagy gyógyszerek kifejlesztéséhez?

Ezek az értékek ki vannak zárva a nemzetgazdasági tervezésből, ki vannak zárva az árképzésből, a piacról, amely képes volna a vállalkozásokat és a kormányokat rákényszeríteni, hogy felismerjék ezeknek a szolgáltatásoknak az értékét. Ennek a piacról való kizárásnak az eredményeként alakul ki a részrehajlás - a fejlesztés irányába, a megőrzés helyett.

Az ENSZ új kormányközi testülete, amely a biodiverzitás és az ökoszisztéma szolgáltatásainak értékelésével kapcsolatban ad tanácsot, a méréssel kezdi a feladatát. "Növeljük a biodiverzitást (az élőlények sokféleségét) - egy ilyen célt kitűzni egy ország számára nehéz, mert nincsen biodiverzitás-mérő eszköz. Igazi kihívás, megfelelő mérőeszköz-arzenált létrehozni. A dolog logikai menete a következő: meghatározni, mi a biodiverzitás, amit mérni akarunk, megegyezni ebben a többi országgal, hogy ugyanolyan módon tegyék ezt mindenütt."

Az ENSZ közgyűlése még az év folyamán várhatóan hivatalosan kifejezésre juttatja támogatását az új testület munkájával kapcsolatban.

"A világ legjobb tudósait tömöríti ez a kormányközi testület. A kormányok speciális kérdések kidolgozásával bízhatják meg őket, hogy iránymutatást kapjanak" - mondja Achim Steiner, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának vezérigazgatója.

Még az ősszel a közgyűlés elé kerül a 'haszon-megosztás' rendszere: mezőgazdaságban és a gyógyszerkutatásban felhasznált növényekből és más fajokból eredő hasznot - profitot - meg kell osztani azzal az országgal, amelyből származnak. Ennek kihatása lesz a biodiverzitás megőrzésének gazdasági hasznára, mondja Steiner.

A természeti tőkében - erdőkben, vizes élőhelyekben, füves pusztákban - keletkező kár eléri a 2 - 4, 5 trillió dollárt évente - olvasható az ENSZ beszámolóban. Ez a veszteség nem jelenik meg a globális gazdaságban vagy a GDP-ben.

Közvetlenül azonban többnyire nem lehet értéket rendelni a biodiverzitás mellé, sem közvetlenül kereskedni vele. "Nem úgy kellene gondolkodnunk a biodiverzitásról, mint a széndioxid-kvóták piacáról. Inkább úgy, mint mondjuk, az ingatlan piacról. Valami egyediről, különlegesről: amiről tudjuk, hogy nem felcserélhető semmi mással.

Forrás: Reuters-Planetark