"A cél nem az, hogy elkerüljük a stresszt, hanem az, hogy gazdagabb életet éljünk, társadalmi és fizikai értelemben egyaránt" - magyarázza During professzor, idegtudós, orvos-genetikus.

"Túlságosan hosszú ideje az orvosok csak azzal foglalkoznak, amit szakmailag megtanultak: műtét, kemoterápia, sugárkezelés. Az életmód és az agy hagyományosan megfoghatatlan területnek számít. Mi azt állítjuk, hogy ha az embert a betegség-észlelése, a társas kapcsolatai és környezete felől vesszük szemügyre, mélyreható változást érhetünk el a rákbetegségében. Nincs rá semmi okunk, hogy azt higgyük, amit állatkísérletekből szűrtünk le, nem volna általánosítható."

Állatkísérletben fedezték fel amerikai kutatók (Ohio State University), hogy a fizikai, szellemi, társaskörnyezet gazdagodása olyan kellemes stimulációt, pozitív, gyenge stresszhatást okoz, amely kedvező befolyással van a daganatos betegségre: önmagában ez a hatás csökkenteni képes a daganat növekedését, sőt a visszafejlődését is okozhatja.

A Cell (Sejt) tudományos folyóirat júliusi számában megjelent tanulmány beszámol arról, hogyan jön létre ez a pozitív hatás.

A gazdagabbá vált környezet egy olyan idegrendszeri pályát hozott működésbe, amelynek közvetítésével az agy a zsírszövettel kommunikál.

Ezt az idegrendszeri pályát hipotalamikus-szimpatoneurál-adipocita (HSA) tengelynek nevezik. Ezen keresztül jut el az üzenet a zsírsejtekhez, hogy állítsák le a leptin hormon véráramba juttatását. A leptin normálisan arra szolgál, hogy az étvágyat szabályozza. Ez a kutatás rámutat, hogy a leptin a rák növekedését is képes felgyorsítani.

A gazdagabbá tett környezet bőrrák és vastagbélrák esetében egyaránt használt: a daganat csökkenését idézte elő.

"Az emberek azt szokták gondolni, hogy egy rákbetegnek kerülnie kell a stresszt. Adataink azt mutatják, hogy ez nem teljesen igaz" - mondja a kutatásvezető, Dr. Matthew J. During, az idegtudomány professzora, idegsebész, immunológus, orvos-genetikus.

"A daganatellenes hatás, amit megfigyeltünk, nem egyszerűen az állat megnövekedett aktivitásából származik, inkább azokból a társas kapcsolatokból és fizikális körülményekből adódó kihívásokból keletkezik, amelyekkel találkozva stresszhormonok szabadulnak fel a mellékvesekéregből."

" De a legdrámaibb hormonális változást a zsírszövetből származó leptin-szint csökkenésében tapasztaltuk, miután gazdagabb lakókörnyezetbe helyeztük az állatokat, és az működésbe hozta a HSA idegpályát. Ez a pálya az embernél is megvan, és valószínűleg aktiválható egy gazdagabb, érdekesebb életvitellel."

Milyen volt az egerek gazdagabb környezete?

A 20 egér számára egyetlen nagy ketrecet készítettek, játékokkal, elrejtőzésre alkalmas helyekkel, mókuskerékkel felszerelve, és korlátlanul rendelkezésükre állt az élelem és a víz.

A kontroll-egércsoportot ötösével helyezték el, kisebb ketrecekben, a szokásos laboratóriumi körülmények között, ahol nem voltak játékok de korlátlan volt az élelemhez és a vízhez való hozzáférés.

Mindkét csoport állat bőre alá melanóma sejteket injektáltak. Három hét múlva a gazdagított környezetben élő egereknél fele akkora tumort detektáltak a kutatók, mint a kontrollcsoport egereinél. Hat hét múlva a gazdagított környezetben élőknél 80%-kal volt kisebb a daganat, mint a kontroll-állatoknál, sőt, 20 %-uknál már egyáltalán nem is látszott...

A kontroll-állatok mindegyikénél szemmel jól látható tumor alakult ki.

Ezek után During és társai az állatok vérében található különböző anyagcsere-hormonokat vizsgálták. Megállapították, hogy a leptin hormon csökkent drámai mértékben a gazdagított környezetben élő állatoknál.

Egy újabb kísérletsorozat igazolta, hogy a leptin és az idegpálya valóban befolyásolja a tumornövekedést. Ha a hormont teljes egészében blokkolták, akkor 'gazdagított életkörülmények' - hez hasonló hatást tudtak előidézni, és az állatoknál kisebb tumor alakult csak ki.

Alapos vizsgálat után megállapították, hogy az agy hipotalamusz területén a BDNF gén, amely fontos szerepet játszik a táplálékfelvétel és az energiamérleg szabályozásában, sokkal aktívabbnak mutatkozott a 'gazdagított életkörülmények' között élő csoportban.

Amikor ebből a génből extra példányokat ültettek át a szegényesebb körülmények között tartott állatok hipotalamuszába, azok 'gazdagított körülmények között élő' társaikhoz hasonlóan reagáltak, csökkent a daganatuk: 75 %-kal. De ha a gént blokkolták, a hatás kialudt, sőt még a 'gazdagított körülmények között élő' állatoknál is tumornövekedést észleltek.

A kísérletet vastagbélrák sejtekkel is megismételték - az előző, melanóma kísérlethez hasonló eredménnyel.

"Eredményeink arra engednek következtetni, hogy a gazdagabb környezetnek gyógyító hatása lehet."

During professzor hozzáfűzte, hogy a fizikai aktivitásnak - a mókuskerék használatának - egymagában nem volt rákellenes hatása, nem aktiválta a HSA-tengelyt. Ellenben a megnövekedett fizikai aktivitás csökkentette a kortikoszteron stresszhormon-szintet a kontrollállatoknál.
A gazdagított környezetben élő állatoknál ugyanez a stresszhormon szint megnövekedett, ami valószínűleg a nagyobb társaságban élés, a komplexebb csoport társas konfliktusaiból és a komplexebb környezet kihívásaiból eredeztethető. í

Ezt az idegrendszeri pályát hipotalamikus-szimpatoneurál-adipocita (HSA) tengelynek nevezik. Ezen keresztül jut el az üzenet a zsírsejtekhez, hogy állítsák le a leptin hormon véráramba juttatását. A leptin normálisan arra szolgál, hogy az étvágyat kordában tartsa. Ez a kutatás rámutat, hogy a leptin a rák növekedését is képes felgyorsítani.

A gazdagabbá tett környezet bőrrák és vastagbélrák esetében egyaránt használt: a daganat csökkenését idézte elő.

"Az emberek azt szokták gondolni, hogy egy rákbetegnek kerülnie kell a stresszt. Adataink azt mutatják, hogy ez nem teljesen igaz" - mondja a kutatásvezető, Dr. Matthew J. During, az idegtudomány professzora, idegsebész, immunológus, orvos-genetikus.

"A daganatellenes hatás, amit megfigyeltünk, nem egyszerűen az állat megnövekedett aktivitásából származik, inkább azokból a társas kapcsolatokból és fizikális körülményekből adódó kihívásokból keletkezik, amelyekkel találkozva stresszhormonok szabadulnak fel a mellékvesekéregből."

" De a legdrámaibb hormonális változást a zsírszövetből származó leptin-szint csökkenésében tapasztaltuk, miután gazdagabb lakókörnyezetbe helyeztük az állatokat, és az működésbe hozta a HSA idegpályát. Ez a pálya az embernél is megvan, és valószínűleg aktiválható egy gazdagabb, érdekesebb életvitellel."

Milyen volt az egerek gazdagabb környezete?

15 - 20 egér számára egyetlen tágas ketrecet készítettek, tele játékokkal, elrejtőzésre alkalmas helyekkel, mókuskerékkel felszerelve, és korlátlanul rendelkezésükre állt az élelem és a víz.

A kontroll-egércsoportot ötösével helyezték el, kisebb ketrecekben, a szokásos normális laboratóriumi körülmények között, ahol nem voltak játékok, de korlátlan volt az élelemhez és a vízhez való hozzáférés.

Mindkét csoport állat bőre alá melanoma sejteket injektáltak. Három hét múlva a gazdagított környezetben élő egereknél fele akkora tumort detektáltak a kutatók, mint a kontrollcsoport egereinél. Hat hét múlva a gazdagított környezetben élőknél 80%-kal volt kisebb a daganat, mint a kontroll-állatoknál, sőt, 20 %-uknál már egyáltalán nem is látszott...

A kontroll-állatok mindegyikénél szemmel jól látható tumor alakult ki.

Ezek után During és társai az állatok vérében található különböző anyagcsere-hormonokat vizsgálták. Megállapították, hogy a leptin hormon csökkent drámai mértékben a gazdagított környezetben élő állatoknál.

Egy újabb kísérletsorozat igazolta, hogy a leptin és az idegpálya valóban befolyásolja a tumornövekedést. Ha a hormont teljes egészében blokkolták, akkor 'gazdagított életkörülmények' - hez hasonló hatást tudtak előidézni, és az állatoknál kisebb tumor alakult csak ki.

Alapos vizsgálat után megállapították, hogy az agy hipotalamusz területén a BDNF gén, amely fontos szerepet játszik a táplálékfelvétel és az energiamérleg szabályozásában, sokkal aktívabbnak mutatkozott a 'gazdagított életkörülmények' között élő csoportban.

Amikor ebből a génből extra példányokat ültettek át a szegényesebb körülmények között tartott állatok hipotalamuszába, azok 'gazdagított körülmények között élő' társaikhoz hasonlóan reagáltak, csökkent a daganatuk: 75 %-kal. De ha a gént blokkolták, a hatás kialudt, sőt még a 'gazdagított körülmények között élő' állatoknál is tumornövekedést észleltek.

A kísérletet vastagbélrák sejtekkel is megismételték - az előző, melanoma kísérlethez hasonló eredménnyel.

"Eredményeink arra engednek következtetni, hogy a gazdagabb környezetnek gyógyító hatása lehet."

During professzor hozzáfűzte, hogy a fizikai aktivitásnak - a mókuskerék használatának - egymagában nem volt rákellenes hatása, nem aktiválta a HSA-tengelyt. Ellenben a megnövekedett fizikai aktivitás csökkentette a kortikoszteron stresszhormon-szintet a kontrollállatoknál. A gazdagított környezetben élő állatoknál ugyanez a stresszhormon szint megnövekedett, ami valószínűleg a nagyobb társaságban élés, a komplexebb csoport társas konfliktusaiból és a komplexebb környezet kihívásaiból eredeztethető.

"Végeredményben, kutatásunk arra jutott, hogy az adott idegpályának a környezeti vagy genetikai aktiválása a leptinszint jelentős csökkenéséhez vezet, ami gátolja a tumor növekedését."

Forrás: Science Daily