Az orthorexiásoknak az ételminőség a vesszőparipájuk: betegesen egészségesek próbálnak lenni! - írja a Pénzcentrum "Az egészséges táplálkozás is lehet betegség" című írásában.

"Az egészséges táplálkozás fogalmáról mindenkinek él a fejében valami, kinek a bio-élelmiszerek jutnak eszébe, kinek a vegetarianizmus, a teljes kiőrlésű, illetve minél kevesebb feldolgozási folyamaton átesett élelmiszerek. Aki azonban kórosan megvon magától mindent, amit egészségtelennek gondol, nem biztos, hogy a legjobbat teszi szervezetével.

Az egészséges táplálkozás beteges formájában (azaz 'orthorexiában') szenvedők általában egyre több ételt, élelmiszert zárnak ki táplálkozásukból, hosszú tiltólistákat gyártanak, melyeken olyan összetevők szerepelnek, mint a telítetlen zsírsavak, a különféle tartósítószerek, mesterséges színezékek, ízfokozók, míg végül eljutnak odáig, hogy már szinte csak nyers brokkolit, és karfiolt fogyasztanak."

Ki gondolná, hogy a tartósítószerek, színezékek és ízfokozók hiányzanak annyira az orthorexiások táplálkozásából, hogy pszichológus segítségére szoruljanak... (Független)

Kezelést igényel ez az állapot, mert "fizikailag is és mentálisan is sérülnek ezek az emberek, hiszen az általuk egészségesnek tekintett ételek elkészítésére jellemzően csak ők maguk képesek, emiatt egyre több közösségi programból vonják ki magukat, már csak a magyarázkodást elkerülendő is. Emiatt megromlik a viszonyuk barátaikkal, családtagjaikkal is."

A betegség konkrét kezelési módja sem kiforrott még, abban azonban a leg több szakértő egyetért, hogy először egy pszichológusnak kell a betegség kialakulása mögötti okokat felderíteni ahhoz, hogy később egy dietetikus kezelésbe vehesse a pácienst.

Az Egyesült Államokban már évek óta küzdenek azért, hogy az orthorexiát az egyéb táplálkozással összefüggő, mentális betegségtől elkülönítsék, enélkül ugyanis a társadalombiztosítás nem fedezi a kezelés költségeit, de a kutatók sem kérhetnek támogatást, ha erről a betegségről végeznek kutatásokat.

Független: A végére csak kibújik a szög a zsákból: több páciensre volna szükségük a pszichológusoknak, a dietetikusoknak, és ha morbid akarok lenni - akkor a "normál" táplálkozásba sikeresen visszavezetett most már 'normo-rexiások' több orvosnak juttatnának krónikus civilizációs betegségeikkel (szív- és érrendszeri, például) munkát és jövedelmet.

Félre a morbid humorral: ahelyett, hogy az élelmiszergyártókat ösztökélnék a mesterséges adalékanyagok elhagyására, jó minőségű nyersanyag használatára (amelyhez nem kell ízfokozó), betegességet sejtetnek az emberek egészségre törekvése mögött.

Ami pedig a közösséghez tartozást illeti: bátorítani kell-e a dohányzást (a szociálpszichológusok szerint 'összehozza az embereket'), az alkoholfogyasztást (szintén 'társaságteremtő erő') és még volna néhány ötletem. Miért nem jó, ha az emberek a saját elképzelésük szerint járják az életük útját? Legalább ott, ahol lehet rá módjuk.