Vannak az embernek közeli rokonai, akik felnőtt korukban is megtartják a testvéries osztozás képességét, vannak, akik "kinövik"...

Az ember két legközelebbi emberszabású rokona, a bonobó és a csimpánz felnőtt állatként teljesen ellentétesen viselkedik, ha arról van szó, hogy megossza-e a táplálékát fajtársával.

A Duke Egyetem evolúciós antropológusa, Brian Hare szerint a táplálékuk megosztására mindig kész bonobók: "Sohasem nőnek fel, mindig készek megosztozni."

Mint a költöző madarak, úgy ingáznak nyári és téli rezidenciájuk között egyes repülő rovarok is. A tudósok régóta szerettek volna rájönni, hogy a madaraknál is kisebb élőlények hogyan képesek akkora távolságokat megtenni, ami a madarak számára is komoly erőfeszítésbe kerül.

Brit tudósok összefogtak a talány megfejtésére - a tanulmány a Science folyóiratban jelent meg.

Éheznek a delfinek. De legalábbis szűkölködnek. Ezért jelennek meg a halászok vonóhálói közelében. Tudják, hogy ott terített asztal van. Tudják, hogy az életüket kockáztatják, ha belegabalyodnak a hálóba, de nincs más választásuk. Máskülönben nem lehetne a leggyakrabban éppen a szoptató delfinanyákat megfigyelni a még ügyetlenke kicsinyükkel a hálók közelében.

A Haifa-i Egyetem tengerbiológusai végeztek kutatást a témában: hogyan befolyásolja a palackorrú delfinek életét a kereskedelmi halászat Izrael Földközi-tengeri partjainál.

Tegnap jelentették be Németországban, hogy adathalászattal kicsalták a múlt héten ügyfelek adatait a karbonpiacon (a nemzetközi széndioxid-kibocsátási engedély-kereskedelmi piacon). "Nem hackerek törték fel a regisztert, amely nyilvántartja, kezeli az engedélyeket, hanem adathalászattal szerezték meg az emisszió-kereskedelemben résztvevő cégek adatait" - mondta a hivatal vezetője. Az ellopott engedélyeket másoknak illegálisan értékesítették.

A nagybányai katasztrófa után tíz évvel - Összefogás Verespatak megmentéséért és a ciántechnológia európai betiltásáért

A Magyar Természetvédők Szövetségének sajtóközleménye

Budapest, 2010. február 1.: Nemzetközi konferencián emlékeztek meg a természetvédők a nagybányai ciánszennyezés tizedik évfordulójáról. A konferencia résztvevői a jövőbeni hasonló katasztrófák elkerülése érdekében szorgalmazták a cianidos bányászati technológia európai betiltását és a potenciális szennyezőforrások felszámolását.

Christian Bergmann figyelte meg ezt az összefüggést - még 1847-ben, hogy a messze északon, a magasabb szélességi fokok mentén élő állatok nagyobb méretűre nőnek.

A tudósok általánosan elfogadott magyarázata a jelenségre az, hogy a testhőmérséklet fenntartása érdekében növekszik a testtömeg - miáltal a testtömeghez képest csökken a testfelület, és így kevesebb hőt ad le a testük, mint egy kistestű állatnak. A magasabb szélességi fokok mentén általában hidegebb van, ezért nagyobb testtel rendelkezni előnyösebb ezeken a területeken.

A Texas-i Egyetem biológusa egy újabb magyarázatot feltételezett: úgy vélte, hogy az ok abban keresendő, hogy a magas északi vidékeken táplálóbbak a növények.

A Kansas Állami Egyetem kutatói azt vizsgálták mennyire javítja az izmok oxigénellátást a fizikai aktivitás során, ha antioxidánsokat szed az illető személy. Divatos dolog antioxidáns táplálékkiegészítőket szedni, és aszerint válogatni meg az ennivalót, hogy mennyi antioxidánst tartalmaz. (Az antioxidánsok kivédik - vagy lelassítják - a szervezet oxidatív károsodását.)

"Úgy hiszem, az emberek nem fogják fel, hogy a szervezetben az antioxidáns-oxidáns mérlegnek milyen finom egyensúlyban kell lennie.

Etikus dolog-e az orvostudományt tömegbénító fegyverek kiagyaltatására használni? A Hastings Center (USA)* - amely egy magát 'Független Bioetikai Kutató Intézet'-nek nevező intézmény - kutatási beszámolójában kiáll amellett, hogy ez bizony etikus.

*The Hastings Center a Nonpartisan Research Institution dedicated to Bioetics and the Public Interest (Hastings Központ - Független Bioetikai és Társadalmi Érdek Kutató Intézet)

"A biológiai fegyverek 1972-ben történt nemzetközi betiltása és a vegyi fegyverek 1993-ban történt nemzetközi betiltása óta az orvostársadalom nem volt ilyen direkt módon bevonva fegyverek tervezésébe, gyártásába, tesztelésébe"

"Az autoimmun betegségek* kitörését genetikai és környezeti tényezők együttese válthatja ki. A genetikai tényezőkön nem tud az ember változtatni, a környezeti tényezőkön viszont, sok esetben - igen" - mondja Michael Ehrenfeld reumatológus professzor (Tel Aviv Egyetem).

Egyelőre nem ismert, mely gének felelősek a betegség kialakulásáért, de az bizonyos, hogy egyes emberek hajlamosabbak az autoimmun betegségekre.

Vannak azonban olyan elkerülő magatartási tényezők, amelyekkel távol lehet tartani az autoimmun betegséget: Ehrenfeld professzor az erős stresszre utal, amit az artritisz fő okának tartanak - a stressz kezelésére vannak módszerek. Fogamzásgátló tabletták szedésénél megfigyelték több esetben a lupus (súlyos autoimmun betegség) kitörését.

A Kalifornia Egyetem (Irvine) kutatói azt állítják, hogy a városi gyepek több üvegházgáz termelődését segítik elő, mint amennyit megkötni képesek. Legalábbis Dél-Kaliforniában ez a helyzet: a szépen nyírt pázsitot több emisszió terheli, mint az aszfaltutat.

Hogy jöhet ki ez az eredmény?