A baktériumok úgy evolválódnak, hogy - egymás hulladékának feldolgozásával - növelik az ökoszisztéma működőképességét. Ez a kutatás bizonyítékát adja annak, hogy a fajok közötti interakció formálja a fejlődést, amikor fajgazdag közösségről van szó.

Hogyan válaszolnak a fajok és az ökoszisztémák egy új környezetre?

A University of Illinois táplálkozás- és egészségtudományi tanszéke arra keresett választ: mi az, ami hiányzik a tápszerrel etetett baba táplálékából. 

Santino, a svéd Furuvik Zoo állatkert csimpánza, már 2009-ben nemzetközi hírnevet szerzett magának azzal a szokásával, hogy összegyűjtötte a  köveket, és dárdát fabrikált belőlük, amellyel megdobálta a látogatókat.

Akkor a spontán tervezés példájaként emlegették a viselkedését, és úgy magyarázták, hogy egészen más pszichológiai állapot a tervezés, mint a későbbi agresszív dobálás. Mellesleg, a tervezést, mint kognitív képességet, azt megelőzően, a tudósok csak az embernél ismerték el.

A Lund Egyetem kutatói a 2010-es állatkerti szezonban újabb viselkedési trükkjeit vizsgálták Santinónak.

A jegesmedvék nagy távolságokat: 30 mérföldet, egyesek 100, 200 mérföldet képesek úszni a nyílt tengeren, amikor nincsenek nyáron jégtáblák, amin pihenhetnének. Az USA Geological Survey kutatói végezték a kutatást, GPS-nyakörvvel felszerelt nőstény jegesmedvék mozgását követve a Beaufort-tenger déli részén, Alaszka környékén.

A vizsgálat 2004 és 2009 között folyt, extrém módon jégmentes volt nyáron a tenger, és az 52 nőstény jegesmedvének az egyharmada több, mint 30 mérföldet kellett, hogy 'teljesítsen'. 50 'ultramaraton eredményt' jegyeztek fel a kutatók, átlagosan 96 mérfölddel, és egy jegesmedve képes volt közel 220 mérföldet úszni.

Az asztma, allergia száma egyre növekszik, velük együtt a többi krónikus gyulladásos betegségé is, főként a városokban élő embereknél.

A Helsinki Egyetem biotudományok tanszékének kutatói azt mondják, a bizonyítékok egyre gyarapodnak: az emberi bőrön, a légutakban, a bélcsatornában élő hasznos mikrobák védenek meg a gyulladásos betegségek ellen. Sajnos, azonban, keveset tudunk egészségünknek ezekről a környezeti meghatározóiról.

Kivételesen hosszú kísérletet végzett a Minnesota Egyetem kutatócsoportja: megnézték, hogy eltérő fajgazdagságú területeken - 1, 4, 9 és 16 különböző fajú növény esetében - milyen lesz a talaj termőképessége és a megtermelt növényi tömeg (biomassza produkció), 14 év után.

Kiderült, hogy minél több faj volt az ökoszisztémában, annál jobb lett a talaj termőképessége, és annál jobb lett a 'termés', a biomassza produkció. Minden egyes újabb növényfaj hozzáadása hozzájárult fokozatosan mind a kettőnek, a termőképességnek és a produkciónak a javulásához. Természetesen, ez hosszú távon volt megfigyelhető.